2006-11-23 14:56 csütörtök

Hoztam barna kolleginának 15 dkg füstölt pulykapárizsit a Kaiser'sből, nekiesett, mint tót az anyja picsájának, mert milyen jó is az. (A felvágott, nem a picsa.) Gondoltam, elszórakoztatom közben a parizer-gyártás rejtelmeivel, hogy aszongya sertés szájpadlás, herék, mellbimbók, végbél... 10 másodpercen belül hozzám lett vágva két jegyzettömb, néhány toll meg pár egyéb tosz, le kellett buknom az asztal alá. Csak tudnám, hogy aki finnyás, minek eszik ilyen egzotikus kaját.

2006-11-22 23:43 szerda

Ez a lenyomások napja volt, határozottan. Lenyomtam
- egy kínos ad hoc mítinget a Gyárban (határozottan nem dícsértek meg)
- egy unalmas, viszont gyors tárgyalást a bíróságon, felperesként (megnyerve első fokon)
- egy Big Mac menüt (nem mondom meg, hogy hol...)
- másfél óra délutáni szunyát (jólesett-kategória)
- néhány Leffét és egy forralt bort a Tandemben (aláfestő zene: Funk doktor előadása a függőségről)
A nap valódi kudarca a Killerrel megkísérelt kő-papír-olló játék volt, mindketten túl ittasnek bizonyultunk ilyen komoly szellemi kihíváshoz.

2006-11-22 10:42 szerda

Mit csinál az ember, ha szabadságon van? Alszik, ofkorz. Tízig. Aztán káromkpdik egy sort a kibaszott telemarketingeseken és megfogadja, hogy visszaadja a vezetékest a UPC-nek. Majd felszecskáz némi kolbászt, bacont, lilahagymát, serpenyőben megsüti és utánaküld öt tojást, az elkészült Mű tetejére pirospaprikát szór, végül pedig nagy élvezettel és két zsömlével elfogyasztja.

Szeretem az egy napos szabadságokat.

Update 11:30
Helyzet van a Gyárban, szabadság felfüggesztve, azonnal be kell rongyolnom. Baszics.

2006-11-21 13:22 kedd

A lejmoló-piacon is élesedik a verseny, egyrészt mind több a versenyző, van, hogy hárman is megpróbálnak levágni a Gyárig vezető rövid úton, másrészt egyre kidolgozottabbak a mesék. A mai például nyomorékkonferencián volt Pesten a feleségével és mindenüket ellopták, mindkettőjüktől, és most nem tudnak hazamenni Kunhegyesre. Nem mondtam neki, hogy menj be a rendőrségre és kérj papírt, aztán vonatra fel, a kalauz valószínűleg elnéző lesz, ha mégsem, tovább a következő járattal, nehogy már ezért ragadjál itt és éjszakázz az utcán.

De hát annyira kam duma volt, tudtuk ezt mindketten, és persze nem adtam, mert egy geci vagyok, meg unom már, hogy valaki folyton le akar vágni isten, az árva rákbeteg gyerekek meg a saját éhsége nevében. Évek óta már csak egyetlen szöveggel lehet megnyitni a tárcámat: ha piára kérnek. Azt megértem, és az igazmondást is díjazom.

2006-11-20 17:41 hétfő

A nap jó híre: megnyertem a közös költség-peremet, igaz, még nem jogerősen, de a Magyar Királyi Bíróság szerint nem kell kifizetnem a kettővel előttem lévő tulaj által felhalmozott (vagy nem) közös költség hátralékot, 42 rongyot, hurrá.

A rossz hír, hogy a vesztes fél fizetheti az illetéket meg az ügyvéd munkadíját, aki ugye a társasház, vagyis részben szintén én, olyan ez, mintha magamat kéne leszopni, egyszerre vagyok a fasz jobbik és rosszabbik végén. Remélem, lesz annyi esze a közös képviselőnek, hogy nem fellebbez. De miért is lenne, én meg dilemmázhatok majd, hogy lenyeljem vagy a szőnyegre köpjem.

2006-11-20 12:41 hétfő

Szélsőséges liberálisként repes a szívem, ha kisebb államról, kevesebb közszolgáról hallok. Aztán most jött a telefon, hogy anyámék hivatalánál a létszám bő ötödét kirúgják, köztük anyámat is. És most kezdhetnék picsogni, hogy ez így már mennyire unfrankó, jaj-jaj, de nem volna hiteles. Mert ha nincs ez a hirig, akkor a muter melózik még fél évet aztán simán elmegy nyugdíjba, korkedvezménnyel, így meg melózik 3 hónappal kevesebbet, viszont különböző jogcímeken hozzávágnak még 15 havi bért (le nem dolgozandó felmondási idő, végkielégítés), hogy mi ebben a biznisz az államnak, azt nem tudom, de ez is igazolja a "földig rombolni és sóval behinteni" elméletemet.

2006-11-20 08:53 hétfő

"Én legyek okos, baszics?!" - kérdezte reggel barna kollegina, "hiszen én csak egy nő vagyok" - tette még hozzá félig ironikusan, és ekkor úgy éreztem, nem ültem itt hiába, sikerült maradandó nyomot hagynom a vállalati kultúrában

2006-11-20 00:06 hétfő

A szokásos családi zabbantást nem-szokványos mozizás követte, kettesben, rajzfilmet, kóla és csipsz, aztán kávézás, sopping (három alsógatya, az egyiken szögesdrótok, full morbid). Aztán haza, szex, brutál vacsora (grillezett cuccok és Gundel-palacsinta), koktélok, szex, majd megint szex (ekkor már meglehetősen félholtan, volt az egésznek valami szolid nekro-fílingje).

Így is lehet vasárnapozni, ahogy normálisék csinálják, nem csak másnapos-félájultan, ahogy én. Továbbá megbeszéltük, hogy a barátság és dugás-kombó kapcsolathoz kevés, na ja, ez van, karma, vissza a régi kerékvágásba.

2006-11-19 12:14 vasárnap

Délben kelés, ágyból kimászás, mint dinoszaurusz a mocsárból, csak kevesebb könnyedséggel és lassabban. Zuhanyzás napfényben, kiszippant a lépcsőházba, igen, klasszikus vasárnapi ebéd-szag, rántott hús, uborka saláta és valami meghatározhatatlan süti, az utcáról szózat, hogy "Burgonyát vegyeneeeek!", békés kispolgári fíling, Mikszáth- és Móricz-regények flessei, aztán mezítlábas belerúgás a görgős székbe, féllábon ugrálva bazmegelés. Sose leszek regényhős.

2006-11-18 18:25 szombat

Itthon ülök, társaságomat a TV, könyvek, valamint egy tál rakott krumpli képezi, elvagyunk, mint pedofil ovóbácsi a munkahelyén. Nincs bennem a mehetnék, punnyadok, ahogy már rég nem, lustán elnyúlva, időnként megvakarva a szőr alatt a hasam, megy ez. mindkettőből szép mennyiséggel rendelkezem.

Már csak egy *lustán-elégedetten ásít* szmájli hiányzik ide. Annyi baj legyen.

2006-11-18 12:29 szombat

Régen mindig nagyanyám intézte a napi bevásárlást, a hugommal mi is rábíztuk a szükséges holmik beszerzését, konkrétan betétet és óvszert. Állt az öreglány a Rossmannban és turkált a LifeStyle-ok között (szürke, Ultra Thin), aztán röhögött a pénztáros döbbent tekintetén. Egyszer vett egy bordázottat, hogy az milyen tuti lehet már. (És valóban.)

Na most ezek azok a sztorik, amiket nem szex közben kell feleleveníteni, mert annyi a romantikának és a dugásnak. (És semmi nagy döntés, két egy hónapos definiálhatatlan kontaktunk a szépszemű bloggerlánnyal tovább csordogál a ki tudja mi felé, majd meglátjuk, avagy nem, esetleg a franc se tudja.)

2006-11-17 19:11 péntek

Ma semmi züllés, semmi kocsma, meló után irány haza, konkrétan konyha, gyors vacsora összeütése (aszaltszilvával töltött, bazsalikomos olivaolajban pácplt pulykamell majonézes kukoricasalátával), várom a szépszemű bloggerlányt, fajsúlyos kérdések lesznek terítéken (meg a pulykamell). Még a terítőt is beröffentettem, szóval a helyzet komoly, mint Tesco Gazdaságos Télapók a szezonnyitó eligazításon.

2006-11-17 12:47 péntek

Tegnap este, Nyugati aluljáró, mintha a Casablanca és a Blade Runner fílingje keveredne, én mondjuk szeretem. Hittérítő szónokolt, hogy szedjük össze együtt a tízparancsolat pontjait, menni fog, mert hát ez egy "keresztény ország" ugye. Nekem mondjuk a paráználkodós rész a kedvencem, főleg a megszegése. Meg mintha lenne valami az ölésről, a felebarátom nejéről és hogy ahol tud, segít. Ja nem, az máshol volt.

Na de ez a keresztény ország, ez nem tetszett, akkor sem, ha a lakosság többsége tényleg keresztény, mert ilyen alapon deklarálhatnánk magunkat fehér országnak meg heteroszexuális országnak is, és ettől valami konkrét hányigerszerű érzés kap el. De nem szóltam be, rohantam, mert vártak rám a Burger King előtt. (Az egy más kérdés, hogy én a Vámház térre siettem, miközben Zoráék az Oktogonnál álltak, ez most nem lényeg.)

2006-11-17 00:22 péntek

A farkasvakság, hát az ocsmáns egy dolog. Ahogy fogy a fény, szürkületkor a szabadban, egy félhomályos kávézóban, egy pályaudvar gyéren megvilágított csarnokában, akárhol - egyből árnyékokra és homályos foltokra hullik szét a világ. Elmosódó alakok, üvegen-fémen csillogó értelmetlen fények, mindenre rámásziik a sötétség. És ilyenkor az ember hunyorog, majd nekivág a távnak, és közben a fehér bot hasznán morfondírozik, de inkább töröm az utat a tömegben, szétrúgva-átgázolva mindenen, mintsem hogy félreálljanak, mert hát erről szól az élet baszics, küzdelem és kék foltok.